Az ország egyik legnaposabb városában

Mit kell tudni Hajdúszoboszlóról? Ha csak a földrajzkönyveket lapozgatjuk, kiderül: az Alföld észak-keleti részén fekszik, Budapesttől kétszáz, Debrecentől pedig húsz kilométerre. Környékén három tájegység érintkezik egymással: észak-keletről a Hajdúhát, észak-nyugatról a hortobágyi puszta, délről pedig a Nagy-Sárrét, a Berettyó folyó vidéke. A város határában folyó Keleti-főcsatorna nemcsak mezőgazdasági, öntözési célokat szolgál, hanem kiválóan alkalmas pihenésre, úszásra, csónakázásra és horgászatra.

Ha az itt élőkkel beszélgetünk, gyorsan kiderül: büszkék arra, hogy ennek a tájnak két legfőbb kincse a kiváló minőségű gyógyvíz és a bőséges napfény. Éves átlagban a napfényes órák száma eléri, sőt sokszor meghaladja a kétezer órát, vagyis Hajdúszoboszló az ország egyik legnaposabb városa. A település a huszadik század első feléig a hajdúvárosok földművelő, pásztorkodó, nyugalmas és lassú életét élte, idegenforgalmi fellendülése 1925-ben kezdődött, amikor a próbafúrások nyomán hévíz tört föl a földből. Ezután a gyógyvíz, valamint az arra alapozott szolgáltatások jellege alapvetően változtatta meg a város képét, így az mára Közép-Európa egyik legismertebb fürdőhelyévé vált. A gyógyvizes medencékben folyó balneo- és fizikoterápiás kezelések orvosolják a sebészeti, idegi, bel- és bőrgyógyászati, valamint mozgásszervi eredetű megbetegedéseket. A tapasztalatok szerint a szakemberek utasításait betartó betegek több mint kilencven százaléka gyorsan javul, az évtizedek során tízezreknek enyhült vagy szűnt meg végleg a betegsége az itt eltöltött napok után.

A város megközelíthetősége ideális, hiszen a település a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal mentén található. Pályaudvarán megáll az összes gyorsvonat, hat InterCity-járat és két nemzetközi gyors. A vasúti fővonal másik előnye, hogy nyaranta közvetlen járat indul innen a Balatonhoz. Hajdúszoboszló könnyen megközelíthető közúton is, hiszen a város határában húzódik a Budapestet - Szolnokon és Debrecenen át - Záhonnyal összekötő 4-es fő közlekedési út, az M3-as autópályára csatlakozó M35-ös autópálya lehajtója pedig a várostól alig néhány kilométerre található. A debreceni nemzetközi repülőtér révén a gyógyfürdő városa repülőgéppel is megközelíthető.

Írásos emlékekben először 1075-ben találkozunk Szoboszló nevével, egy garamszentbenedeki apátság alapítólevelében. A tatárjárás idején szinte teljesen elpusztult a település, és csak 1606-ban települtek be Bocskai István hajdúi. Az eredetileg szláv eredetű településnév ( jelentése: Szoboszló nevű személy emberei, a magyarban a –népe, -falva utótagnak felel meg) ebben az időben kapta a „hajdú” előtagot, ami csupán a 19. században terjedt el. A 15. században a Hunyadiak voltak a tulajdonosai a településnek, ebben az időben épült az erődített templom.

Mint a második legnépesebb hajdúsági város, nagyon kötődött a debreceni Református Kollégiumhoz, sok áldozatot hozva iskolája fenntartásáért, és a református egyházért.

A 19. században a város és népessége gyors fejlődésnek indult, ami a vasút megjelenésének volt köszönhető. Az igazi változás azonban 1925-ben történt, amikor október végén, egy próbafúrás során olaj helyett nagyon jó minőségű, 73 ˚C-os  melegvíz tört fel a mélyből. Ez a különös illatú, barnás színű, kitűnő összetételű víz nemcsak melegítésre volt alkalmas, hanem gyógyír volt mindenféle reumatikus eredetű izületi bántalmakra is. Ezt a lehetőséget felismervén, a városban 1927-re elkészült a fürdő, amit 1934-ben gyógyfürdőnek nyilvánítottak. A kialakuló gyógy-, és fürdőturizmusnak köszönhetően a város gyors fejlődésnek indult, és vált a „reumások Mekkájává”, ahol többféle kezelést kaphatnak az idelátogató betegek. A 2000-ben átadott Aquapark pedig élményteli kikapcsolódást nyújt minden korosztálynak.

Az ország első és legnagyobb Aquaparkja, valamint élményfürdője elkészülése óta, Hajdúszoboszló már nem csak a gyógyfürdőzésről, hanem családoknak és gyerekeknek is fontos üdülőhely lett. Nem csak a fürdő, hanem a város is sokat fejlődött. Sétálóutcákat alakítottak ki, parkok, játszóterek épültek. És nem utolsó sorban, nőtt a szolgáltatások száma és minősége.

A kulturális és folklór rendezvények is emelik a város hangulatát: minden évben színvonalas programok várják az idelátogató vendégeket, mint pl. a Hajdúszoboszlói Lovas Napok, és néhány fürdőbál.

---------------------------------------------------------------------------------------------

Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Bocskai u. 12.

A múzeumi kiállítások hétfő kivételével a hét minden napján látogathatók.
Nyitvatartás:
április 1. - szeptember 30. között 10-től 18 óráig
október 1. - március 31. között 10-től 16 óráig

A Hajdúszoboszló története kezdetektől napjainkig című, 1995-ben újrarendezett kiállítást a központi épületben tekinthetik meg a látogatók. A kiállítás legértékesebb darabja a Bocskai-zászló, melyet a hagyomány szerint maga a fejedelem adományozott a hajdúknak, és az 1848-49-es szabadságharcban a szoboszlói és hajdúsági nemzetőrök alatta vonultak hadba. E rendkívüli darab mellett egyletek, dalárdák zászlóit, és a Bocskai-kultusz egyéb emlékeit is láthatjuk, mint pl. bírói szék, városláda, pecsétnyomók, stb.

A történelmi emlékek és népművészeti alkotások mellett itt kapott helyet a tájegységre jellemző rovargyűjtemény is, és egy mezőgazdaság-történeti kiállítás a múzeum udvarán, amely a 19-20. századforduló technikai eszközeit mutatja be.

-----------------------------------------------------------------------------------------

Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Kálvin tér 9.

A Kálvin téren álló gótikus stílusú épületet a 15. században építették, erődfala a város egyik legfontosabb műemléke. Átépítése több ciklusban történt, először 1711-17 között barokk stílusban a középkori alapok felhasználásával, majd 1818-ban klasszicista elemek bővítésével. A copf toronysisakot 1827-29-ben kapta a templom. Napjainkban is rendeznek benne színvonalas orgonahangversenyeket.

Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Ady E. u. 2.

Hajdúszoboszlón, a Református templomtól nem messze található a híres nádfedeles Fazekas ház, a nádudvarról származó Fazekas István otthona és műhelye. A fekete kerámia készítésének hagyományait folytató mester termékei, vagy azokhoz hasonlóak, Nádudvaron tekinthetők meg.

-----------------------------------------------------------------------------------------

Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Bocskai u. 1.

Az 1755-ben, barokk stílusban épített templomot Szent László tiszteletére szentelték. Az 1930-as években Takács István által készített freskókon megjelenik a város története, s ebben a gyógyvíz megtalálása és egy munkás csodálatos gyógyulása. Érdekesség még, hogy II. János Pál pápa is járt a templomban, amikor még krakkói érsek volt.

--------------------------------------------------------------------------------------

Oldal: Hajdúszoboszlóról I.
Üdvözlöm a Fehér Liliom Vendégház honlapján! - © 2008 - 2024 - feherliliom.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat